A Pest Megyei 1. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság Fauszt Zoltán által jogosulatlan adatkezelés miatt benyújtott kifogáselbírálása tárgyában meghozta az alábbi
határozatot:
A Pest Megyei 1. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
Jelen határozat ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet a meghozatalától számított három napon belül a Nemzeti Választási Bizottságnak címzett, de a Pest Megyei 1. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottságnál (2030 Érd, Alsó u. 1.) személyesen, levélben, telefaxon a 06-23/522-363-as faxszámra vagy elektronikus levélben a [email protected] elektronikus címre előterjesztett illetékmentes fellebbezést nyújthat be. A fellebbezést úgy kell benyújtani, hogy az a jogorvoslati határidő lejártáig (legkésőbb 2022. április 6. napján 16.00 óráig) a Pest Megyei 1. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz megérkezzen. A fellebbezésnek tartalmaznia kell az érintettségre és a jogszabálysértésre való hivatkozást, a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét, valamint a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló igazolványának típusát és számát, jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát. A fellebbezés tartalmazhatja benyújtójának faxszámát vagy elektronikus levélcímét is. A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. A jogorvoslati eljárás illetékmentes.
I N D O K O L Á S
Fauszt Zoltán - továbbiakban: Beadványozó - 2022. április 2-án 13 óra 37 perckor a Pest Megyei 1. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz elektronikus úton kifogást nyújtott be a Ve. 149. §-ában foglalt rendelkezések, illetve a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban foglalt alapelvek megsértése miatt.
Beadványozó kifogásában előadta, hogy 2022. április 02-án délelőtt 11:04-kor egy 38 másodperces kérés nélküli telefonhívás érkezett a +36(20)9429572 telefonszámára a +36(1)7003482 ismeretlen – a Telekom lakossági online tudakozója szerint vélhetően titkos – telefonszámról. Állítása szerint a hivatkozott telefonszámról (+36(1)7003482) a kérés nélküli telefonhívást dr. Márki-Zay Péter, továbbá a Demokratikus Koalíció, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Momentum Mozgalom, a Magyar Szocialista Párt, az LMP-Magyarország Zöld Pártja, és a Párbeszéd Magyarországért Párt nevében és/vagy megbízásából kapta. Beadványozó kifogásában úgy nyilatkozott, hogy dr. Márki-Zay Péternek, a Demokratikus Koalíciónak, a Jobbik Magyarországért Mozgalomnak, a Momentum Mozgalomnak, a Magyar Szocialista Pártnak, az LMP-Magyarország Zöld Pártnak, a Párbeszéd Magyarországért Pártnak és/vagy ezek kampány csapatának soha semmilyen formában nem adta meg +36(20)9429572 telefonszámát és semmilyen formában nem járult hozzá a hivatkozott telefonszáma tárolásához és/vagy felhasználásához. A hivatkozott kérés nélküli telefonhívás hangüzenetének a szövege – álláspontja szerint - nyíltan a választói akarat befolyásolására irányult annak érdekébe, hogy dr. Márki-Zay Péter, továbbá a Demokratikus Koalíció, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Momentum Mozgalom, a Magyar Szocialista Párt, az LMP-Magyarország Zöld Pártja, és a Párbeszéd Magyarországért Párt kedvezőbb választási szereplését támogassa 2022.04.03-án.
Beadványozó hivatkozott arra, hogy a Ve. 149. §-a alapján a választópolgárok szavazóköri névjegyzékben szereplő adatain kívüli, egyéb adatai – mint mobiltelefonszám, elektronikus levélcím – kampánycélú felhasználásához a választópolgár kifejezett hozzájárulása szükséges az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 3. § 7. pontja és az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk 11. pontja szerint. Ilyen külön nyilatkozat hiányában azonban a fenti adatkezelés és telefonhívás jogszerűtlen. A tiltó nyilatkozat megléte nem kívánható meg a kifogástevőtől, mindazonáltal a Ve. 43. § (2) bekezdése alapján, jelen ügyben tett nyilatkozata is bizonyítéknak minősül, amellyel szemben a kifogásával támadott szolgáltató, illetve a közvetlen megkeresés küldője is ellenbizonyítással élhet. A fentiekben leírt cselekmény a Ve. 149. §-án túl a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját is sérti, mivel a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.
Beadványozó a jogsértés alátámasztására idézett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a választási eljárással kapcsolatos adatkezelésekről szóló ajánlásának II.4. pontjából („választópolgárnak a mobiltelefonszáma vagy elektronikus levelezési címe kezeléséhez való hozzájárulása abban az esetben felel meg a Ve.-ben foglalt előírásoknak, amennyiben egyértelműen bizonyítható, hogy az az érintettől származik, engedélyező tartalmú, valamint az adott információnak a jelölt vagy jelölő szervezet általi kezelésére vonatkozik. A hozzájárulás érvényességét és az adatkezelés jogszerűségét a jelöltnek vagy jelölő szervezetnek kell biztosítania, illetve bizonyítania. Amennyiben az adatkezelő igazolni tudja, hogy az adatkezeléshez való hozzájárulást az érintett megadta, az adatkezelés jogszerű.”), továbbá felhozta a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2. számú döntését, mely általános érvénnyel mondta ki, hogy az egyenlő esély elve a választási kampány idején akkor érvényesül, ha a jelölőszervezetek és jelöltek számára azonosak azok az objektív, külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz.
Beadványozó szerint, mivel jelen esetben a jogtalanul megszerzett és felhasznált telefonszámok segítségével az érintett politikai oldal szélesebb körhöz volt képes eljuttatni választási üzeneteit, ezáltal pedig jogtalan előnyhöz jutott ellenfeleivel szemben, sérült a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, a jelöltek és jelölőszervezetek esélyegyenlőségére vonatkozó alapelv is.
Beadványozó kérte a Választási Bizottságot, hogy a kifogásnak helyt adni, és a Ve. 218. §-ban meghatározott jogkörében eljárva, a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjai és a Ve. 149. § vonatkozásában a jogszabálysértés tényét megállapítani szíveskedjen, a jogszabálysértőket jogellenes tevékenységüktől eltiltani és az érintett hatóságokat megkeresni szíveskedjen! A Ve. 43. § (1) bekezdése alapján kérte a Választási Bizottságot, hogy a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni szíveskedjen.
A Beadványozó a kifogásához bizonyítékot nem csatolt.
A Pest Megyei 1. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (továbbiakban: Bizottság) megállapítja, hogy a kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
A választási eljárásról szóló 2013. évi CLXXXV. törvény (Ve.) 208. §-a alapján kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
A Ve. 218. § (1) bekezdése kimondja, hogy a választási bizottság a kifogásról a rendelkezésére álló adatok alapján dönt.
A Ve. 212.§ (1)-(2) bekezdése alapján a kifogást írásban – személyesen, levélben, telefaxon vagy elektronikus levélben eljuttatva lehet benyújtani. A kifogásnak tartalmaznia kell
- a jogszabálysértés megjelölését,
- a jogszabálysértés bizonyítékait,
- a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és- ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér- postai értesítési címét,
- a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy a jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.
A Ve. 215. § c) pontja szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani, ha nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésben foglaltakat.
A Bizottság megállapította, hogy a kifogás nem tartalmazza a Beadványozó által állított cselekmény (telefonhívás) tényleges megtörténtére vonatkozó bizonyítékot, továbbá arra vonatkozó bizonyítékot sem, hogy a telefonhívás kinek a nevében vagy megbízásából történt. Ezen túl a kifogásban nem lelhető fel a telefonhívás legalább megközelítőleg pontos tartalma sem, amely lehetetlenné teszi a telefonhívás elemzését, értékelését. Mindezekre tekintettel a kifogás a Ve. (2) b) pontja alapján érdemi elbírálásra nem alkalmas, így azt a Bizottság érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A határozat a Ve. 208. §-án, 212. §-án, 215. § c) pontján, a Ve. 297. § (1) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 221. §-án, 223-226. §-ain és a 297. § (3) bekezdés b) pontján alapul. Az illetékmentesség az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 2. melléklet XIII. pont 8. alpontján alapul.
Érd, 2022. április 3.
|
Dr. Keviczki István |
|
elnök |