1920. június 4. 16:32 … – elrendeltetett…

 

„Édes kicsi fiam, te még nem tudsz olvasni, neked nyugodtan írhatok és szabadon és őszintén – hozzád beszélve és mégis magamhoz – valamiről, amiről soha nem beszéltem, amit magamnak sem vallottam be soha, aminek a nevét soha ki nem mondtam. […]

 

[…] És megtalálod régi versekben és széles szólamokban, amik most újra élni kezdenek, én még akkor ismertem őket, mikor egy időre halottaknak tetszettek, üresen, furcsán kongottak a fülemben, nem értettem őket, vállat vontam. Igen, valamiről beszéltek ezek a versek, és szóltak valamiről, amiről tudtam, hogy van, mint ahogy van kéz és láb, különösen hatott rám, hogy emlegetik, mintha valaki minden lélegzetvételnél megnevezné a láthatatlan elemet, mely tüdejébe nyomul.” […]

 

[…] De nem mondtam ki azt a szót soha. És most már nem is tudom kimondani, csak ennyit: valami fáj, ami nincs. Valamikor hallani fogsz majd az életnek egy fájdalmas csodájáról – arról, hogy akinek levágták a kezét és a lábát, sokáig érzi még sajogni az ujjakat, amik nincsenek. Ha ezt hallod majd: Kolozsvár, és ezt: Erdély, és ezt: Kárpátok – meg fogod tudni, mire gondoltam.”

 

Karinthy Frigyes

1920. június 4., 16:32

 

 

Tisztelt Közgyűlés!

 

Nekünk, utódoknak viszont ki kell mondanunk végre azt a szót! Nekünk felelősségünk, hogy a szó, végre ne szégyent és ne bánatot hozzon, ha mégis kiejtjük. Nekünk felelősségünk, hogy ezt a szót végre tegyük magunkban a helyére, és úgy éljük meg, hogy ez a szó tanítást, intést és tanulságot adjon nekünk. Nem feledjük, és nem feledhetjük. De végre meg kell tanulnunk nem csak együtt élni vele, hanem úgy kimondani, megélni, ahogy számunkra a lehető legtöbb és legteljesebb tartalmat adhatja. Ki kell mondanunk végre emelt fővel, szégyen és pirulás nélkül, hogy…

 

Trianon

 

Jövőre lesz 100 éve, hogy 1920. június 4-én 16 óra 32 perckor aláírták a győztes nagyhatalmak azt a békeszerződést, amely többek között az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása miatt meghatározta Magyarország új határait és sok kis multinacionális államot hozott létre. 100 év sem volt elég arra, hogy ezt a veszteséget mi, magyarok feldolgozzuk. Olyan gyász ez, mely nem múlik, mely fáj, és nem, nem azért, mert nem tanultunk belőle. Nem azért, mert a háború elvesztését gyászoljuk. Ami igazán fáj, az a veszteség. A rengeteg magyar élet elvesztése. A rengeteg emlékmű látása fáj, mely azoknak állít emléket, akik idegen földben nyugszanak. És az fáj, hogy ugyan élnek és élhetnek, de elvesztek a határainkon belül élőknek lenni sok-sok százezrek, milliók. Elvesztek, holott ugyanúgy magyarok ők, mint mi, akik ebben az – 1920. június 4. 16 óra 32 perc óta – kicsinyke kis országban élünk.

 

Jövőre lesz 100 éve, hogy megtörtént. Jövőre lesz 100 éve, hogy nem múlik fájni. És épp ezért, mi a jövő évet méltón, de nem lesunyt fejjel, arcunkon pírral akarjuk megélni. Mi méltósággal és emelt fővel fogunk megemlékezni Trianonról.

 

Az Országgyűlés a nemzeti összetartozás évének nyilvánította a jövő esztendőt. Javaslom, hogy a trianoni békediktátum 100. évfordulójára a 2020. évet Érd városában nyilvánítsuk Trianon 100 Emlékévvé. Együtt és közösen fogunk megemlékezni.

 

Szeretném, ha értenénk az elmúlt 100 évünkből. Szeretném, ha a jelenkor generációi együtt dolgoznák fel az első világháború előestéjére szétesett állapotban megérkező Osztrák-Magyar monarchia tragédiáját. Szeretném, ha jól látnánk, egy torzsalkodó parlament, egy kompromisszumokra és együttműködésre képtelen kormány, egy szétszakadt nemzet, elvezet oda, hogy külső hatalmak szétszakítják a nemzetünket, mert nem tudjuk képviselni önmagunkat a világpolitika porondján.

 

A XXI. században ennek máshogy kell lennie.

 

A Szövetség Érdért Frakció tagjaival közösen ezért javaslatot teszek rá, hogy a januári közgyűlésre – a lehető legszélesebb körben, a városunkban működő szakmai, intézményi, közéleti és civil körökkel egyeztetve – készüljön el egy átfogó program, melynek legyen része

 

  • városunkban megtalálható történeti emlékek és emlékhelyek felújítása, környezetük rendezése;
  • magyarlakta külhoni testvérvárosainkkal (Léva, Szászrégen, Szabadka és – megújítva a régi kapcsolatot – Técső) közös rendezvények szervezése;
  • ismeretterjesztő előadás sorozatok, emlékezetpolitikai-történeti beszélgetések és kiállítások rendezése;
  • a kutyavári emlékhely és a ligeti országzászló egykori közigazgatási hovatartozására is figyelemmel a szomszédos Diósd önkormányzatával közös megemlékezés tartása;
  • egyéb, az egyeztetések során felmerülő célok, ötletek megvalósítása.

 

 

Érd, 2019. december 14.

 

 

 

Dr. Csőzik László

polgármester

 

 

HATÁROZATI JAVASLAT

 

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a trianoni békediktátum 100. évfordulójára a 2020. évet Érd városában Trianon 100 Emlékévvé nyilvánítja, egyben felhívja a polgármestert, hogy a januári közgyűlésre – a lehető legszélesebb körben, a városunkban működő szakmai, intézményi, közéleti és civil körökkel egyeztetve – készítsen el egy átfogó programot, melynek legyen része

 

  • a városunkban megtalálható történeti emlékek és emlékhelyek felújítása, környezetük rendezése;
  • magyarlakta külhoni testvérvárosainkkal (Léva, Szászrégen, Szabadka és – megújítva a régi kapcsolatot – Técső) közös rendezvények szervezése;
  • ismeretterjesztő előadássorozatok, emlékezetpolitikai-történeti beszélgetések és kiállítások rendezése;
  • a kutyavári emlékhely és a ligeti országzászló egykori közigazgatási hovatartozására is figyelemmel a szomszédos Diósd önkormányzatával közös megemlékezés tartása;
  • egyéb, az egyeztetések során felmerülő célok, ötletek megvalósítása.

 

 

 

Határidő:       a program benyújtására és elfogadására – 2019. január 31.

 

Felelős:           Dr. Csőzik László - polgármester

 

 

 

 

A szavazás módja: nyílt szavazás, egyszerű többség szükséges.