4. NAPIRENDI PONT

 

Tárgy: Együttműködési megállapodás megkötése a SASBUSINESS Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasággal

Előadó: dr. Csőzik László polgármester

 

 

Dr. Csőzik László polgármester: Egy logisztikai park jön létre Nagytétény és Érd észak területén a Tepecs övezetben, ez nagyjából olyan lesz, mint a Harbor Park, raktárállomások, bázisok lesznek és a holland tőzsdei cég, a CTPark fogja ezt koordinálni. Részletesen és elég kimerítően leírtuk azt, hogy a régi kifulladt, elszennyeződő kutaknak a hidrogeológiai védőtávolságát kérték csökkenteni és ennek adnánk helyt ezzel a határozati javaslattal. Tesszük ezt azért, mert ezekkel a kutakkal a vízmű sem számol, egészen más irányból oldjuk meg a vízellátást és az elszennyeződött kutaknak a tömedékelésére valószínűleg akkor sor is fog kerülni a 11 kútból 5 esetében.

Simó Károly képviselő: Először a módosító indítványomat mondanám. Azt javasolnám, ahogy jeleztem már a településrendezési tervek, illetve ebben a folyamatban véleményként, hogy ez egy vízmű szivattyútelephez közel álló terület, jól ellátott elektromos infrastruktúrával. Egészítsük ki a határozati javaslatot azzal, hogy az önkormányzat ezt akár a meglévő kutak, akár mind a tizenegy kút mellett napelem termelésre hasznosítsa, gyakorlatilag földön telepített napelempark épüljön. A megtermelt elektromos energiát fel tudná használni a közelében lévő vízmű, az önkormányzat vizsgálja meg és készítse elő, hogy itt napelempark telepíthető, ami a közeli vízmű ellátását szolgálna. Az első felvetésem az lenne, hogy említette polgármester úr, hogy máshonnan oldjuk meg Érd vízellátását. Azt gondolom, hogy érdemes lenne ezt alaposan átgondolni. Jelen pillanatban az irány az, hogy a Duna alatt Csepelről hozzuk vezetéken. Egyrészt az egy kiszolgáltatottság a fővárosi vízművek irányába mind gazdaságilag, mind akár műszakilag. A korábban megfogalmazott két irány is - műszakilag például az, hogy Tárnokon keresztül, Ercsi irányából direkt a tározóba bevezetni, ennek több haszna is volna. Egyrészt a töltővezetékek a városon keresztül azok nem lennének annyira terhelve. Másrészt a diverzifikált és akár gazdaságilag is jó vízellátási irányok azok hasznosak lennének a város hosszú távú tervei alapján. Itt van egy gazdasági számítás, hogy miért nem éri meg a mostani kutaknak egy olyan felújítása, ami lehetővé tenné, hogy vizet vegyünk ki belőle. Szerintem érdemes lenne összehasonlítani, hogy mennyivel kerül többe az, hogyha a Duna alatt a Fővárosi Vízművektől veszünk vizet. 2005-ben dr. Döcsakovszky Béla polgármestersége idején, emlékeim szerint a SASBUSINESSS Kft-vel született egy megállapodás arról, hogy 200 millió forintot, mondom még egyszer 20 évvel ezelőtt, 2005-ben 200 millió forint - nem tudom, hogy milyen összefüggésben van a mostani előterjesztéssel, ami 20 év után 100 millió forintot irányoz elő, de azt gondolom, hogy ezen kicsit érdemes lenne elgondolkozni. Figyelemfelhívás lenne, nem tudom, hogy jelezte-e bárki a potenciális beruházó irányába, hogy szintén ezen a területen keresztül vezet egy vezeték, ami a tisztított szennyvizet az érdi szennyvíztisztítóból viszi és a sodorvonalig bevezeti. Emlékeim szerint 2013-14 környékén valósult meg, a majd 1,5 milliárd forintos beruházás. Javasolnám, hogy erre hívjuk fel mindenképp a figyelmet, hogy azért, ha ezt ki kell váltani, az nem 100 millió forint.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Úgy, ahogy képviselő úr elmondtad a módosító indítványt, azt be tudom fogadni, hogy vizsgáljuk meg, és egyet is értek a céllal, hogy a vízműtelep mögötti területen, ahol a csápos kutak vannak, napelempark létesüljön, hogyha tudunk rá pályázati pénzt hozni, vagy bármilyen fejlesztést hozni rá. Tulajdonképpen most nagyon lerövidítettem, mert azzal is egyetértek, hogy diverzifikáljuk a vízellátásunkat, több irányból legyen biztosítva Érd és térsége vízellátása. Ennek a bázisa ma is 70-80 %-ban a Duna alatt vezető 600-as nagy cső, amelyik a Csepel-szigetről hozza át az ivóvizet. A realitások talaján a legolcsóbb és a legoptimálisabb, nagy beruházás az még egy ilyen csőnek a létesítése a Duna alatt, egy újabb 600-as, ami körülbelül 2 milliárd forintba kerül. Ezeknek a megmaradt kutaknak a felújítása, ahogy itt is szerepel, ez körülbelül nagyságrendileg 1,3-1,5 milliárd forint. Viszont a Duna alattinak tízszeres a hozama, de nem elégséges ez sem, mert már elindultunk dél felé, tehát az ercsi vízbázisra is lett egy átkötés, és nagyon szerencsés lenne, hogyha az ÉDV Zrt. részéről Biatorbágy kapna vizet és le tudna válni Érdről. Már ez egyébként megoldaná a bajaink java részét. Remélem, hogy ez összejön, továbbá, hogyha Törökbálint és a budai oldalról Budaörsön keresztül kapna egy csövet, egy nyomóvezetéket, amin keresztül, akkor ő is fellélegezhetne, illetve általa mi is. Ezek a beruházások így együtt nagyon számítanának. A sasvárosi vízbázis, a sasvárosi kutak melléfúrással történő üzembe helyezése meg lehet olyan, ami helyileg tárna fel potenciálokat. Ehhez társulna még a tározómedencéknek a bővítése és új tározómedencék kialakítása és akkor ezek így együtt azt eredményeznék, hogy a következő évtizedekre a gazdaságfejlesztést is figyelembe véve képes majd ellátni az ÉTV. Ami viszont fontos, mert ezt ígértem egyszer valamelyik Közgyűlésen, hogy meghívnám Lanku Ildikót, Jónás Józsefet, illetve az ÉTV vezetését, hogy a Közgyűlésen akár tartsunk erre egy tematikus ülést, ismertessék behatóan, részletesen mindezt. Egy vízműhálózati fejlesztési koncepciót készítettek a térségre, ez most módosítva lett és nagyon szeretném, hogyha mindenki képben lenne erről, mert nonszensz, hogy én mondjuk ismerem ezt behatóan, de az egész közgyűlésnek tudna erről kellene, hogy tudjunk mit mondani a lakóknak, mert mindenki ismeri a korlátainkat. Nagyon sok pénzt kell majd allokálni a fejlesztésekhez, és szerintem nagyon jó irányokat tár fel a vízműfejlesztési koncepció. Úgy gondolom, hogy ez a mai döntés ez nem megy szembe vele és nem okoz veszélyt a város számára, másrészt meg úgy gondolom, hogy előrelépünk helyi iparűzési adó-bevétel tekintetében.

Tetlák Örs képviselő: Nekem az iparűzési adóbevételen kívüli szempontokkal kapcsolatban lennének felvetéseim. Az előterjesztés rendkívül beruházóbarát megfogalmazásokat tartalmaz, pl: jelentősen fejleszti a térség infrastruktúráját a beruházását. Nekem egyelőre nem derült ki, hogy mivel. Amit látunk belőle, az egy ilyen be-, és kihajtó, egy ilyen rendkívül szofisztikált megoldás a 6-os útról, ami meglehetősen közelinek tűnik mind az M6-os felhajtóhoz, mind a nagy kanyarhoz képest, tehát biztos, hogy valami komolyabb megoldásra lesz szükség, hogyha itt valóban egy logisztikai park akar elkezdeni működni. A kutak feladásával kapcsolatban elvi aggályaim vannak. Az utóbbi évek, évtizedek időjárási változásait követve szerintem hiba bármilyen lehetőséget feladni akármilyen beruházó kedvéért. Főleg úgy, hogy ez a beruházó 100 millió forint befizetését vállalta két alapba, aminek nem igazán derül ki az előterjesztésből, hogy mi lesz a sorsa. Nagyjából az előterjesztésben ez is van leírva, meg ezt is lehet belőle kiolvasni, hogy itt tulajdonképpen azokat a közműfejlesztéseket fizeti ki az eladó SASBUSINESS Kft., amit megígért a vevőjének. Attól tartok, hogy ez a 100 millió forint ez tulajdonképpen az ipari park fejlesztésére lesz felhasználva és mondjuk a lakossági ágon meg nem nagyon tűnik belőle az, hogy mire fog jutni, meg egyébként miféle fejlesztések lesznek azok, amitől jobb lesz a városnak. Tudomásom szerint környezethasználati engedély nem készül ezzel a beruházással kapcsolatban. Ezt kicsit hiányolom, hogy ezzel kapcsolatban nem verte, nem veri az asztalt az önkormányzat. Itt egyrészt a kutak közelsége miatt, másrészt pontosan kutakat számolunk fel, mert a védőtávolságon belül van egy jelentős beruházás. Nem nagyon láttam semmit a forgalmi adatokról, vagy zajártalomról, légszennyezettségről. Ha itt nagy adóbevételre számítunk egy logisztikai park esetén, az nagy forgalmat is kell, hogy jelentsen, mert különben nem tud megvalósulni a nagy adóbevétel. A felszámolt kutak helyén parkerdő létesítése tűnik célszerűnek, valami ilyesmi van az előterjesztés szövegében. Ez valóban célszerűnek tűnik, csak hogy az utóbbi jó néhány évben azért számos más ilyen erdősítési és fásítási projekt is megakadt. Kérdezném, hogy ki fog ott majd parkerdőt ültetni, gondozni, üzemeltetni, erre milyen források fognak rendelkezésre állni. Tudunk-e bármit arról, hogy milyen anyagokat, milyen termékeket, milyen árukat fognak itt tárolni, ismertek-e esetleg a bérlők? Veszélyes üzem akkor is létre tud jönni, hogyha az nem gyárt, csak tárol, mint arra egyébként volt már rá példa hasonló logisztikai parkok esetén. A SASBUSINESS Kft. az a Kft. amelyik ott van az Elvira mellett. Van-e itt valami kötésben valami business a SASBUSINESS Kft-vel, hogy az Elviránál levő területei kontra ez a terület. Nekem nagyon úgy tűnik, hogy ez a 100 millió forint, ez nem a városnak szánt ajándék, hanem a CTParknak megígért közműfejlesztést fizeti ki a SASBUSINESS Kft.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Nem, ezt a város kapja. A Városfejlesztési Alapba kerül 50 millió, ami fordítható útépítésre. Én felszíni vízelvezetést írtam bele, de erről fogunk még tárgyalni, hogy mire költi. Ez nagyon fontos, nem a CTParkot szolgálja, tehát nem visszakapja. A kormány kiemelt beruházássá nyilvánította. Ez azzal jár, hogy a határidők iszonyatosan rövidek. Igyekszem ezekkel a beruházókkal úgy tárgyalni, mintha benne lennénk mi is egy engedélyeztetési folyamatban. Folyamatosan jelzem, hogy milyen elvárásaink vannak, ezek környezetvédelmi jellegűek. Nyilvánvalóan a véderdő létesítése, erdősítés, az, hogy akármit nem szívesen látunk itt. Persze itt a jogi eszköz korlátozott, tehát mondjuk belefoglaltuk ugyan a HÉSZ-be, hogy akkumulátorgyár nem jöhet, nem jöhet szennyező üzem. Adódhat olyan, hogy hoznak egy beruházást, ami nekünk nem tetszik, de döntően ők mindig azt mondják, hogy egyelőre nincsenek meg a konkrét bérlők. Itt a CTPark raktárbázisokat fog létrehozni. Hogyha továbbmegyünk a 6-os úton, akkor az út bal oldalán látjuk, hogy körülbelül úgy fog kinézni az egész, mint ott a Harbor Parknak a környéke és logisztika, raktározás a fő tevékenység és nem gyártás. Tudom azt persze, hogy benne van a kormányhatározatban, hogy gyártás is lehetséges, de erről egyelőre nincs szó. Arra fogunk törekedni, hogy semmi olyan ne költözzön ide Érdre, ami nekünk bosszúságot okozhat és nem arról szól, hogy gazdaságfejlesztés, hogy helyi iparűzési adó-bevétel és a környezeti természeti szempontoknak a figyelembevétele. Az északi oldal, a Duna közelsége is fontos, ezekre is figyelni szeretnénk. Lesz még olyan megbeszélés, amikor a beruházóval tudunk fejlesztéseket végeztetni. Nagyon szeretném például a gát megerősítésbe bevonni őket, hogy az a beruházás, amit szeretett volna a NIF Zrt. megcsinálni, hogy a 6-os utat összekötjük a hotellel, egy megerősítés, gátmegerősítés, kerékpárút, bicikliút, futóút rajta, hogy az ezzel párhuzamosan meg tudjon valósulni. Mégis az talán garancia, hogy nem akárkiről van szó. Ez a cég egy Európában jegyzett holland tőzsdei cég. Vélelmezem, hogy ezek az ő vállalatvezetésük szempontjából fontos szempontok. Egyelőre nem volt okunk rosszat feltételezni, de a puskaport szárazon kell tartani, ezen leszünk. A SASBUSINESS Kft. a tudomásom szerint a másik területével ugyanazt szeretné, mint ezzel, eladni, megszabadulni tőle, értékesíteni. Úgy tudom, hogy arra nem talál gazdát. A kettő között nincs összefüggés. Ha mondjuk a CTPark azt megvenné, akkor tudnád utána mondani, hogy dehogynem, mert van, de jelenleg nincs ilyen. Úgy tudom, hogy a terület az nem cserélt gazdát, ott áll, 3,8 tized hektár az Elvira mellett. Nyilvánvaló az Elvira védelme szempontjából ott is az ember észnél fog lenni, hogy mi létesül, meg mi nem. De egyébként a HÉSZ-ben is, ahogy a településtervben is figyeltünk az Elvirára, ami területet fel lehetett szabadítani ott a génbanki ültetvény védelmében, azt a tervezetbe beírtuk, hogy szabaduljon is fel.

Csengeri Attila képviselő: Egy fél mondatban elhangzott a kerékpárutas gáton átvezetés is, ezt mindenki tudja, hogy most már ez kb. két évtizedes probléma, hogy a gát az Budapest XXII. kerületi határig megépült. Viszont az elmúlt időszakban a Budapest XXII. kerület részéről mindig ezt sajnos megfúrás eredménye övezte, emiatt nem kerülhetett sor ennek a két településnek az összekötésére. Ennek a beruházásnak a kapcsán szeretném kérni polgármester urat, hogy Budapest XXII. kerülettel, illetve a CTPark-kal együtt kérjen véleményezést, illetve álljunk abba bele, hogy ez a csomópont ne épülhessen meg úgy, hogy a kerékpáros átvezetés az kimaradna belőle. Illetve arra, hogy akár az ottani munkavállalók hogyan fognak oda eljutni kerékpárral. Sejtem, vagy legalábbis gondolom azt, hogy azért az érdi, illetve a környéki munkavállalókra is alapoznak, ne feltétlenül csak az autós közlekedés jelenjen ott meg. Nyilván ez olyan szempontból is fontos, hogy a 6-os útnak a forgalma az hogyan fog majd az elkövetkezendőkben megnyilvánulni. Ez talán lehetőséget nyújtana arra, hogy az EuroVelo szakasz az Érd és Budapest XXII. kerület között végre elinduljon, vagy legalább egy lépést tudjunk arra tenni, hogy ez nem akadályozni fogja, hanem segíteni ennek az összekötését.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Igen, ez a cél, hogy ez létrejöhessen a beruházás kapcsán. Azt szeretném mondani, hogy a Magyar Kerékpárosklub Érd és Környéke Területi Szervezetét és az Érd Körbe Egyesület természetesen bevonnám ebbe a folyamatba. Egyeztetés céljából tervezek is egy találkozót. Ez egy NIF Urt-s beruházás volt, aminek áttételesen voltunk kedvezményezettjei és Budapest XXII. kerületi vezetése érthetetlen módon ezt a 720 méteres szakaszt a 6-os út mellett nem engedélyezte, megfúrta, mondván, hogy túl közel van a főúthoz a nyomvonal és menjen a Duna partján. Ezt is meg lehet érteni, de egy kicsit úgy érzem, hogy a projekt emiatt feláldozásra került. Nem volt ugyan hozzárendelve az az akkori 1 milliárd forint, amibe került volna. De mégis ez probléma, viszont a mi oldalunkon a tervek elkészültek, az engedélyt megkapták. Ez a tervdokumentáció elkérhető, de a legjobb tudomásom szerint, hogy a határa a tervezési szakasznak ugyanúgy a közigazgatási határ nyilván, tehát itt arról a 300 méterről még beszélni kell, ami a nagytétényi oldalon húzódik és értelmessé tenné ezt az egész beruházást, hogy a töltés teljes hossza burkolva legyen a tetején, hogy lehessen futni, biciklizni, stb. Nem egyszerű beruházás, mert nemcsak arról van szó, hogy újraburkolják a tetejét, komoly geodéziai felmérések előzték meg, erősítés, szélesítés is benne van. Ez egy nagyon nagy beruházás. Azt mondanám, hogy mai áron a teljes Campona utca, Százhalombatta-Óváros projekt, az nem 1 milliárd forint lenne nyilván, hanem inkább 2,5 milliárd forint. Nem lesz könnyű tehát ezt úgymond kilobbizni, de mindenképpen ezzel készülünk a beruházó felé.

Simó Károly képviselő: Az előbb elhangzott a másik területe a SASBUSINESS KFT-nek, de megint vissza kell nyúlni 2004-ig. Emlékszem arra a 2004-es újságcikkre, amikor dr. Csőzik László alpolgármester büszkén mondta, hogy a GKM államtitkárával egyeztetett - több területről volt szó és történetesen a GKM államtitkára talán üzletileg is érdekelt volt a SASBUSINESS Kft-ben, ugye akkor SZDSZ-es államtitkár volt, és abban a cikkben szó volt arról, hogy a 7-es út mellett fejlesztés fog történni. Átnézve a közgyűlési dokumentumokat, 2004-ben született egy településrendezési szerződés, amiben a SASBUSINESS Kft. azt ígérte meg az érdi önkormányzatnak, hogy átad 30 százalékot a területéből, az körülbelül 5 hektárnyi területet jelent. Tudomásom szerint ez nem realizálódott, úgyhogy az előbb elhangzott a szó, hogy észnél kellene lenni a következő tárgyalásnál, de javasolnám, hogy akkor ezt a témát is érdemes lenne felmelegíteni, hogy hol van az az 5 hektár, amit a SASBUSINESS Kft. beígért az Érdi Önkormányzatnak.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Melegítsük fel, annál is inkább, mert ilyen biztos nem volt. Ki volt a GKM államtitkára? Azt se tudom, nem hogy a SASBUSINESS Kft. területeiről egyeztettem volna. Szerintem az egy általános egyeztetés volt, hogy az agglomerációs törvényben, amikor az M6-os épül, akkor az érdi területek megfelelő szabályozási lehetőséget kapjanak, hogy ki tudjunk ugrani ebből a mostani lehetetlen állapotból, ami azóta is tart. Aranyos, kis kedves beszólásodat Simó Károly képviselő úr visszautasítom. Viszont megnézzük ezt, mert nem tudom, hogy milyen szerződésről van szó. Hogyha bármi számon kérhető a múltból bárkin, akkor természetesen nem leszek rest azt újra élesíteni. Az egyi kbizottsági ülésen elhangzott, hogy a Tepecs kapcsán volt valami megállapodástervezet, ami a Közgyűlés elé nem került be. Kiadtam, hogy nézzük meg, de mert nem találták nyomát, akkor tovább nyomozzuk. Ha bekerült, akkor nyilván megvan, ez nem lehet kérdés, és akkor azt annak megfelelően kell értékelni. Ha a jelenlegi szituációra ráhúzható, akkor ráhúzzuk, de szerintem nem. Nem tudom, hogy dr. Döcsakovszky Béla akkori polgármester úrnak mi volt az akkori akciója, erre megmondom őszintén, tényleg nem emlékszem.

Tetlák Örs képviselő: Megnéztem az előterjesztést és ezzel a vízzel és az infrastruktúra beruházással kapcsolatban jó lett volna, hogyha itt van az ÉTV Kft képviselője. Érdekelne, hogy miért adunk fel kutakat a Duna mentén. Azért, mert egy beruházó azt kéri? Amit kiolvasok belőle, hogy a CTPark komplex ingatlanberuházást kíván létrehozni, az adásvétel tárgyát képező ingatlanok, a SASBUSINESS Kft. az ügylet kapcsán vállalt, az ingatlanokkal összefüggő vízgazdálkodási kérdéseket rendezi, amellyel összefüggésben szükségessé vált a kutak jövőbeli hasznosításának vizsgálata. Őszintén ezeknek a felszámolása válik szükségessé, nem a vizsgálata. Egy oldallal később az szerepel, hogy ezen a területen Érd Megyei Jogú Város víz-, és csatorna kapacitást kívánja növelni, amelyeket új víziközmű beruházásokkal szeretne elérni. Kérdezem, hogy befogadható-e egy olyan javaslat, hogy kizárjuk, hogy ezek a víziközmű beruházások az ipari park javát szolgálják és ne a lakosságét.

Dr. Csőzik László polgármester: Mindent lehet, nyilván. Víziközmű beruházás az merülne fel, hogy a kutakat újra üzembe helyezzük, de annak az irdatlan költségeit vállalni azért illogikus, mert ahogy az előbb elmondtam a stratégiai irány a csepeli vízbázisról hozni a vizet, ahol 10-szer annyi vizet tudunk áthozni ugyanezen az áron. Azt mondanám, hogy semmilyen szükség, semmilyen kényszer nincs arra, hogy ezeket a kutakat üzembe helyezzük. Ezek elszennyeződtek, kis hozamúak és nem véletlenül hagyott fel a használatukkal, a termelésükkel 20 évvel ezelőtt, 2001-ben a város, illetve az ÉTV Kft. Ez egy elméleti tartalékbázis, de a stratégiában nem szerepel ennek az újra történő kiaknázása, mert nem gazdaságos. Ha egyszer majd, nem tudom talán 2051-ben szükség lesz rájuk, akkor megnyithatóak, azt gondolom. Beszélgetni lehet róluk, csak egyszerűen a gazdasági racionalitás nem ezt mondja.

 

Dr. Szabó Iván ÉTV Kft. ügyvéd: Egyrészt a tizenegy kútból sosem működött tizenegy kút. Amikor leállították őket, akkor is már csak hét működött a HYDROSYS Kft-nek a szakértői anyaga alapján, hogyha valaki megnézi. A másik az, hogy mangánosak a kutak, tehát emberi fogyasztásra nem alkalmasak. Ez ugye kiderült 2001-ben, illetve amikor megszüntették ezeknek a kutaknak a hasznosítását és ha egyszer az életben megint üzembe akarják helyezni, akkor külön víztisztító művet kell építeni hozzá. Az is egy jelentős költség.

Tetlák Örs képviselő: A 100 millió forintnak a felhasználásával kapcsolatban szeretném azt kizárni, hogy ebből egyszer csak az Ipari Park kiszolgálására alkalmas víziközművek létesüljenek. Tehát azt zárjuk ki nevesítve, hogy a SASBUSINESS Kft. által befizetett pénz az az Ipari Park javát szolgálja, hanem a lakosságért.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Mivel ez fel sem merült, nem látom akadályát és tegyük bele, hogyha ez így megnyugtatóbb. Tulajdonképpen nyomdakész volt így, úgyhogy akkor ezzel megtoldjuk. A határozati javaslat számít. Azt mondanám, hogy a 2-es pont vége a pont helyett vessző azzal, hogy és akkor jön a képviselő úrnak a javaslata, hogy nem szolgálhatja a Beruházó, illetve a logisztikai park beruházását nem segítheti a víziközmű fejlesztés. Ha ilyenre szükség van, azt külön finanszírozza.

Szűcs Gábor alpolgármester: Abszolút egyetértek, írjuk bele. Azért két dologra felhívnám a figyelmet. Szerintem jogilag sem szolgálhatja alapvetően a beruházásnak bármilyen ilyennemű ellátását. A másik része pedig, hogy ha Parkvárosban vagy ezen a vízellátási körön egy tározó medence épül, ami természetesen az egész ellátotti területnek kedvező lesz, amibe esetleg benne van ez a terület, akkor már megdől, amiről most szavaztunk. Vagy pontosítanám ezt a történetet, mert így egy kicsit tág. Mert magán a vízhálózaton milyen fejlesztést tudunk végrehajtani. Persze bekötővezetéket konkrétan a területre szerintem jogszabályilag nem lehet ebből a forrásból megvalósítani, viszont ha most egy gerincvezetékbe ebből hozzájárulunk, ami a város alsó részét ellátja a nyomóövezet teljes területét, amibe adott esetbe beletartozik ez is, akkor a döntésünkkel ellentéteset fogunk lépni, miközben nem a beruházáshoz kapcsolt, hanem a lakossági ellátást szolgálja.

 

Dr. Csőzik László polgármester: A gyakorlatban nem fordulhat elő, a politikai céljainkkal meg kvadrál. Úgyhogy hadd legyen, befogadom Tetlák Örs és Simó Károly képviselők módosító javaslatait. Felteszem szavazásra a módosított határozati javaslatot.

 

Az előterjesztett határozati javaslat:

1. Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése úgy dönt, hogy az önkormányzat tulajdonában álló Érd 029/1 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanon található − üzemen kívüli – 1. számú mellékletben felsorolt 5 (azaz öt) használaton kívül álló kutat (ÜK-1, ÜK-2, ÉK-3, ÜK-4, TK-5) szakszerűen és a jogszabályoknak megfelelően megszünteti, illetve a megszűnő kutak nyomán a vízbázis védőterületét megváltoztatja.
2. Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a határozat 2. számú melléklete szerinti tartalommal megállapodást köt a SASBUSINESS Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasággal (1054 Budapest, Szabadság tér 7.; adószáma: 10826070-2-41) az önkormányzat tulajdonában álló Érd 029/1 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanon található − üzemen kívüli − vízkivételi művek megszüntetésével, illetve az érintett vízbázis védőterületének megváltoztatásával összefüggő feladatok elvégzése tárgyában.
3. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a megállapodás aláírására.

Felelős: dr. Csőzik László polgármester

Határidő:           a megállapodás megkötésére15 nap”

A szavazásra feltett határozati javaslat:

„1. Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése úgy dönt, hogy az önkormányzat tulajdonában álló Érd 029/1 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanon található − üzemen kívüli – 1. számú mellékletben felsorolt 5 (azaz öt) használaton kívül álló kutat (ÜK-1, ÜK-2, ÉK-3, ÜK-4, TK-5) szakszerűen és a jogszabályoknak megfelelően megszünteti, illetve a megszűnő kutak nyomán a vízbázis védőterületét megváltoztatja.

2. Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a határozat 2. számú melléklete szerinti tartalommal megállapodást (továbbiakban: Megállapodás) köt a SASBUSINESS Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasággal (1054 Budapest, Szabadság tér 7.; adószáma: 10826070-2-41) az önkormányzat tulajdonában álló Érd 029/1 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanon található − üzemen kívüli − vízkivételi művek megszüntetésével, illetve az érintett vízbázis védőterületének megváltoztatásával összefüggő feladatok elvégzése tárgyában. A Megállapodás azzal a feltétellel kerül aláírásra, hogy az Önkormányzat részére a Vízügyi Alapba és a Városfejlesztési Alapba átadott összesen 100 millió forint pénzösszeg nem használható fel a befektető CTPark Twenty Eight Kft. által tervezett - a Megállapodásban körülírt - Beruházás víziközművel történő ellátására.
3. A Közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy vizsgáltassa meg a résztulajdonában álló ÉTV Kft-vel napelem park megvalósíthatóságának a lehetőségét az önkormányzat tulajdonában álló érdi 029/1 hrsz-ú ingatlanon.
4. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a megállapodás aláírására.

Felelős:            dr. Csőzik László polgármester

Határidő:           a megállapodás megkötésére15 nap”

 

 

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének jelenlévő 17 tagja 15 igen szavazattal, nem szavazat nélkül és 2 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozta: 

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 

356/2024. (XI. 28.) határozata

a SASBUSINESS Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasággal megállapodás kötéséről

 

1. Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése úgy dönt, hogy az önkormányzat tulajdonában álló Érd 029/1 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanon található − üzemen kívüli – 1. számú mellékletben felsorolt 5 (azaz öt) használaton kívül álló kutat (ÜK-1, ÜK-2, ÉK-3, ÜK-4, TK-5) szakszerűen és a jogszabályoknak megfelelően megszünteti, illetve a megszűnő kutak nyomán a vízbázis védőterületét megváltoztatja.

 

2. Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a határozat 2. számú melléklete szerinti tartalommal megállapodást (továbbiakban: Megállapodás) köt a SASBUSINESS Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasággal (1054 Budapest, Szabadság tér 7.; adószáma: 10826070-2-41) az önkormányzat tulajdonában álló Érd 029/1 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanon található − üzemen kívüli − vízkivételi művek megszüntetésével, illetve az érintett vízbázis védőterületének megváltoztatásával összefüggő feladatok elvégzése tárgyában. A Megállapodás azzal a feltétellel kerül aláírásra, hogy az Önkormányzat részére a Vízügyi Alapba és a Városfejlesztési Alapba átadott összesen 100 millió forint pénzösszeg nem használható fel a befektető CTPark Twenty Eight Kft. által tervezett - a Megállapodásban körülírt - Beruházás víziközművel történő ellátására.

 

3. A Közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy vizsgáltassa meg a résztulajdonában álló ÉTV Kft-vel napelem park megvalósíthatóságának a lehetőségét az önkormányzat tulajdonában álló érdi 029/1 hrsz-ú ingatlanon.

 

4. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a megállapodás aláírására.

 

Felelős:            dr. Csőzik László polgármester

Határidő:          a megállapodás megkötésére15 nap

 

 

A határozati javaslatról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

Antunovits Antal	Távol
Csengeri Attila	Igen
Csépán István	Igen
Csornainé Romhányi Judit	Igen
Dr. Csőzik László	Igen
Farkas Gáborné Szalai Timea	Igen
Gasparik Gábor	Tartózkodik
Gyekiczki Márton	Igen
Harmat Ákos	Igen
Lengyel Péter	Igen
Lovász Attila	Igen
Révész Gabriella	Igen
Sándor Zoltán	Igen
Simó Károly	Tartózkodik
Szabó-Nagy László	Igen
Szűcs Gábor	Igen
Tetlák Örs	Igen
Való Viktor	Igen